Hívjuk és várjuk Pécsre, a Zsolnay Fényfesztiválra!
Hívjuk és várjuk Pécsre, a Zsolnay Fényfesztiválra!
Pécsi nyaralás, várjuk a Makár Sport & Wellness Hotelben.
Pécsi nyaralás, várjuk a Makár Sport & Wellness Hotelben.
Vadon a város felett! Várjuk a Pécsi Állatkertben!
Vadon a város felett! Várjuk a Pécsi Állatkertben!
Várjuk wellness szállodánkban Pécs zöldövezetében.
Várjuk wellness szállodánkban Pécs zöldövezetében.
Tartalmas kikapcsolódás minden korosztálynak Pécsen.
Tartalmas kikapcsolódás minden korosztálynak Pécsen.
Pécsi Nyári Színház - Pécsi Szabadtéri Játékok 2018. Műsor és jegyek!
Pécsi Nyári Színház - Pécsi Szabadtéri Játékok 2018. Műsor és jegyek!
Élménydús kikapcsolódás történelmi környezetben.
Élménydús kikapcsolódás történelmi környezetben.
Kényeztető wellness kiváló ízekkel és különleges borokkal történelmi hangulatban.
Kényeztető wellness kiváló ízekkel és különleges borokkal történelmi hangulatban.

Szágy község Baranya megyében, a Dunántúlon, a Sásdi kistérségben. A falu a Zselic baranyai részén, észak–déli fekvésű völgyben helyezkedik el. A település megközelíthető Kaposvár vagy Pécs felől a 66-os számú útról a Tormáson át Szágyra vezető bekötőúton. Írásos emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falumegnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A régészek a Szent István-forrásnál római leletekről, így sírkövekről is tudnak. Az említett vízadóhoz egykor kimentek az ifjú házasok és sikeres gyermekáldásért könyörögtek e helyen, ahol a néphit szerint Szent István király is megfordult. Árpád-kori és Anjou-kori falunyomokról a most élő idős őslakók nem tudnak, de a dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagy Tótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek, akik a szomszédos Tarrósra is eljutottak). A tarrósi határrésznevek között nem egy ugyanis szláv eredetű. További határjelölések, amelyek a középkort idézhetik: Dala-part, Burgyán, Komló, Kovácspuszta, Puszta Szabás. A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult. A helység a török hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A végtelen erdőkkel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. A falu birtokosa egy ideig a Petrovszky család volt, majd Majláth György nyerte el adományként. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiából érkeztek. A török kiűzése után dolgoztak itt kalamász (kocsikenőcs) készítők, valamint üvegfúvók is a Besenci-tanya dűlőben. Portékáikat elsősorban a mozsgói Biedermann báródinasztia tagjai vásárolták meg. A magyar népesség aránya csak az első világháború után nőtt meg.

 

 

 


-

SAJNOS NINCS TALÁLAT!

Javaslat:

Szerkesztőségünktől kérjen információt az alábbi e-mail címen, ha nem talál valamit a portálon.

E-mail: info@programturizmus.hu

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Szágy